Egy elég népszerű kárpátaljai legenda szerint Rákóczi azt mondta a ruszinokra, hogy gens fidelissima (leghűségesebb nép). Erről források nincsenek, viszont a cikk végén látni lehet majd, hogy Rákóczinak lehetett oka így hívni a ruszinokat.

Az I. Lipót által kivetett magas hadiadó és a pénzbehajtók által elkövetett visszaélések miatt a nép elszegényedett és a harmincadvám növelése miatt kénytelenek voltak az ételüket só nélkül enni. A nemesség is fel volt háborodva I. Lipót abszolutista politikája, fegyverváltság és a rekatolizáció miatt. A vitézek is felháborodtak az elbocsátásuk és jobbágy sorba süllyesztésük miatt.

I. Lipót Habsburg házból származó német-római császár, magyar, cseh és horvát király

1703 elején Rákóczi munkácsi birtokáról küldenek egy Bige László nevű embert egy ruszin görögkat./ortodox pappal,hogy megtudakolják, hogy Rákóczi életbe van-e még. A határ szélén bolyongolva kétes hírből hallják, hogy Rákóczi Brezánba van (lengyel város, ma ukrajnai város, ukránul: Бережани). Brezánba előadják a nép ínségét és mondják, hogy a nép fegyvert fog ha bármiféle segítséget ígérnek nekik és továbbá azt is elmondják, hogy kevés a császári had az országba. Rákóczi elküld egy embert, hogy járja be birtokait és a Tiszán túli vidéket. Két hónap alatt meg is tette. A nép utitársul adta mellé Pap Mihályt aki azt mondta, hogy csak elég parancsokat és zászlókat küldeni és azt is mondta, hogy egy részük megunva a segély késését már a hegyekbe vonult(Északkeleti-Kárpátok). Rákóczi felhasználta a helyzetet és néhány zászlót küldtek a lázadóknak megígérve a segélyt és meghagyták nekik, hogy a nemesek földjét ne pusztítsák, hanem igyekezzenek néhány a németek által rosszul őrzött erődöt elfoglalni. Ezek után felkeresték Wisniowiecki vilnói vajdát és  Potocki kijevi  vajdát akik pénzért támogatták katonákkal.

Józef Potocki lengyel nemes, kijevi vajda

  Janusz Antoni Wiśniowiecki vilnói majd pedig krakkói vajda

Majd elküldte Bercsényit Danzigba tárgyalni a francia király követével. Rákóczi meg elindul a belzi nagyhetmanhoz akinek a felesége Rákóczi rokona. Tanácskozott vele majd a elindult Magyarország fele a nagyhetman seregéből való csekély támogatásával. Magyarországtól egy napi járóföldre Drohobicsnál futár érkezett azzal a hírrel, hogy a vezérek nélküli fegyveres nép lerészegedett és Károlyi Sándor Dolhánál szétverte őket és elszaladtak a hegyekbe és azt is mondta a futár, hogy a munkácsi birtokon 5000 gyalog és 500 lovas várakozik rá.  Rákóczi elküld egy követet, hogy sürgesse a segélyt a vilnói és a kijevi vajdától.

Károlyi Sándor először kuruc utána meg császári tábornagy

Ő maga pedig útnak indul a szétvert sereget összeszedni. A Beszkideknél találkozott a két sereg. A 200 fős parasztsztseregnek Esze Tamás tarpai jobbágy volt a vezetője Kiss Albert tolvajjal együtt.

Kiss Albert kuruc ezredes szobra

Esze Tamás jobbágy később kuruc brigadéros

E sereg rosszul volt felfegyverkezve és csupán 2 ember volt ott aki még valamikor katona volt. Rákóczi buzdító beszédet tartott majd megszervezte ezt a kis paraszt hadtestet. 2 napot töltöttek itt mire híre ment Munkácsba, hogy megjött Rákóczi és a nép elkezdett hozzá tódulni hozva a szükséges élmiszereket. Sokan családostul jöttek és meglátván Rákóczit orosz módra keresztet vetettek. Ahogy Rákóczi írja: 

,,Bőven hullatták örömkönnyeiket, melyek az enyémeimet is kicsalták. Buzgóságuknak és ragaszkodásuknak nem volt elég ellátni bennünket élelemmel: hanem haza küldvén nejeiket és gyermekeiket, beálltak seregembe,  többé el nem hagyának, s puskák hiányában kardokkal, vasvillákkal és kaszákkal fegyverkezvén, kinyilatkoztaták, hogy  élni halni akarnak velem.”

Forrás:

• II. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékirata
• https://zanza.tv/tortenelem/ujkor-magyarorszag-kora-ujkorban/rakoczi-szabadsagharc