538. február 8-án hunyt el Antiochiai Szevérosz, aki az egyik legfontosabb vezetője volt a monofizitáknak a VI. században. Teológiai írásai nagyon fontosak voltak a monofizita teológiában, a keleti antikhalkedóniánus egyházak ma is az egyik legkiemelkedőbb tanítójuknak tartják Szevéroszt, sőt, egyes keleti egyházak szentként tisztelik

 Szevérosz élete

459/465 körül született Szozopolisz városában, egy keresztény családban. Alexandriában és Berütoszban (ma Bejrút) végezte el irodalmi és jogi tanulmányait, ezek után (sőt már tanulmányai közben) elkezdték foglalkoztatni vallási, teológiai kérdések is. Megkeresztelkedése (488) után szerzetesi életet élt (maga is alapított egy kolostort Majuma közelében). Szevérosz monofizita volt, a kereszténységet ezen formában, ezen irányzat tanításai szerint ismerte meg, és ezen állápontot képviselte egészen haláláig (a monofiziták voltak azok, akik szembehelyezkedtek a 451-es khalkedóni zsinat határozataival és Krisztusban egy természetet vallottak).

Antiochiai Szevérosz ábrázolása egy kopt ikonon

512-ben, amikor I. Anasztasziosz császár lemondatta II. Flavianoszt (illetve egy helyi zsinat tette le a császár támogatásával (szidóni zsinat)), Antiochia khalkedóniánus patriarcháját, Szevéroszt választották a város patriarchájává a helyi monofiziták (Szevérosz ekkor már három éve Konstantinápolyban tartózkodott, ahol a császári udvar szívélyesen fogadta). Szevérosz a császárnak tett ígérete ellenére anathémát (átkot) mondott a khalkedóni zsinatra, de elítélte a radikális monofizitákat is (akiket Eutükhészről eutükhiánusoknak is szokás nevezni), így személye nem okozott éppen maradéktalan elismerést, több ellenfelet is szerzett magának, 518-ban pedig az új császár, I. Jusztinosz száműzte Antiochiából. Szevérosz Alexandria városába menekült, ugyanis ott az ő barátja, IV. Timotheosz volt a patriarcha, így ott biztonságban érezhette magát. Egyiptomban vitába szállt Halikarnasszoszi Julianosszal, aki azt tanította, hogy Krisztus teste már feltámadása előtt is romolhatatlan volt (ezt az álláspontot nevezzük aphtartodokétizmusnak), Szevérosz eretneknek nevezte Julianoszt és azon álláspontot védte, mely szerint Krisztus teste csak a feltámadása után vált romolhatatlanná. 527-ben I. Jusztinianosz lett a Keletrómai Birodalom (ismertebb nevén Bizánci Birodalom) császára, aki uralkodása elején békülékenyebb hangot ütött meg a monofizitákkal, és meghívta a fővárosba Szevéroszt is. Szevérosz tárgyalásokat folytatott az új konstantinápolyi patriarchával, Anthimosszal, akivel egyetértésre jutottak, és úgy tűnt, talán Szevérosz a monofizitizmus javára tudja billenteni a birodalmi egyházpolitika mérlegét, ráadásul további bizakodásra adott okot, hogy Theodóra, Jusztinianosz felesége támogatta a monofizitákat, köztük Szevéroszt is. 536-ban azonban I. Agapetus római pápa Konstantinápolyba érkezik, ahol eléri, hogy egy helyi zsinat lemondattja Anthimoszt, és helyére Menasz kerül (külön érdekesség, hogy őt maga Agapetus szenteli fel), illetve azt is eléri, hogy Jusztinianosz kiutasítja a fővárosból Szevéroszt és monofizita társait. Szevérosz ezután visszatér Egyiptomba, ott is hal meg 538-ban.

I. Jusztinianosz és Theodóra császárné

I. Agapét (Agapetus) pápa

Fennmaradt művei

Egyik főműve az Igazságszerető (Philaléthész) címet viseli, ebben a khalkedóni dogma hívei ellen érvel (azaz azok elken, akik düofiziták (a Krisztusban való két természetet vallanak). Több beszéde is fennmaradt, nagyrészt szír nyelven, illetve fennmaradt egy másik műve is, amelyet Jóannész Grammatikosz ellen írt (aki khalkedóniánus volt), ezen mű címe: Az istentelen grammatikosz ellen. Emellett több levele is fennmaradt, ezek is nagyrészt szír nyelven. Több, a szír egyház által ma is használt egyházi éneket ő szerzett.

Hatása

Személye nagyon fontos volt a monofizita teológia szempontjából, a több részre szakadt monofizitizmus egyik legnépesebb irányzata Szevérosz tanításait követte (vagy legalábbis igyekezett azt követni). Közvetetten hozzájárult ahhoz is, hogy kialakult a keleti területeken két párhuzamos egyházszervezet, a birodalmi, khalkedóniánus egyházszervezet mellett kiépült egy monofizita egyházszervezet is (tehát egy városnak pl. volt egy khalkedóniánus és egy monofizita püspöke is), ezzel pedig előkészítette a terepet a VII. századi végleges egyházszakadásokhoz, annak ellenére, hogy maga Szevérosz nem kívánt a birodalommal szakítani (hozzájárulása azt jelenti, hogy támogatta Tellai Jánost, aki rengeteg monofizita papot és püspököt szentelt fel).

Források

• Vanyó László: Ókeresztény írók lexikona, Szent István Társulat, Budapest, 2004., 412-413. oldal
• John Meyendorff: Birodalmi egység és keresztény szakadások, Bizantinológiai Intézeti Alapítvány, Budapest, 2001.
• https://ccdl.claremont.edu/digital/collection/cce/id/1739 (Claremont Coptic Enyclopedia: Severus of Antioch szócikke)