Görgei Artúr talán az egyik legismertebb alakja az 1848/49-es forradalomnak és szabadságharcnak, emiatt is szeretném egy többrészes cikksorozatban bemutatni ezen híres tábornokunk életét, akire méltán lehetünk büszkék.

A Görgey-család az egyik legrégebbi családnak számított a Felvidéken. 1256-ban említik őket először oklevélben. A család hűséges volt az Árpád-házhoz, majd I.(Anjou) Károlyhoz is, olyannyira, hogy a rozgonyi csatában a család egyik tagja meghalt a csatamezőn, további négy pedig megsebesült. Pór Antal a Magyar nemzet történetében ezt írja: 

A szepesiek, grófjok Görgei István buzdítására, oly bőven kiegészítették a király seregét lovasokkal és gyalogosokkal, hogy ez szembe mert szállani hűtleneivel. 

Innen is látszik a Görgey-család szerepe az 1312.évi ütközetben. 

A 16.században a család evangélikus lett. Részben emiatt is, a Habsburg-erdélyi háborúkban általában az erdélyi fejedelmek oldalán harcoltak. 

Görgey János Lengyelországban volt követe Thökölynek majd meghódolt I.Lipótnak. Ezután a Rákóczi-szabadságharcban a vezérlő fejedelem oldalán harcolt. 

A szintén János nevet viselő ükunokája 1793-ban hősi halált halt. Öt gyermeke volt. Közülük a legidősebb, Görgey György lesz majd nekünk fontos. 

1809-ben rész vett a Napóleon elleni inszurrekcióban (nemesi felkelésben), majd januárban rangon aluli házasságot kötött Perczián Vilmával, házasságukat a Görgey-család részben emiatt nem nézte jó szemmel. A család anyagilag teljesen megromlott a napóleoni háborúk utáni devalvációban, ennek ellenére az örmény származású Perczián Vilma 10 gyermeket szült férjének, akik közül Artúron kívül hárman élték meg a felnőttkort. Az 1818-ban,Toporcon született Artúr e négy gyermek közül a harmadik volt. 

Gyermek- és fiatalkora 

Édesanyjuk szigorú neveltetésben részesítette gyermekeit, valamint igyekezett megfelelő végzettségehez juttatni őket. A legidősebb, Guidó például a selmecibányai bányászati akadémia elvégzése után kamarai tisztviselő lett. A szabadságharc alatt az Osztrák Pénzügyminisztérium tisztviselőjeként dolgozott. 

Artúr a késmárki evangélikus Líceumban kezdett el tanulni, majd 1827-ben anyja betegsége miatt hazatért és két éven át ápolta őt, édesanyja halála után aazonban visszatért Késmárkra és ott kitűnő eredménnyel folytatta a tanulmányait. Bár tanár szeretett volna lenni, Wieland György, a család egyik barátja ingyenes alapítványi helyet szerzett Artúr unokatestvére számára a tulni utászkari iskolába, ő azonban huszár akart lenni, így felajánlották Görgey Artúrnak a helyet.Görgey György levelet írt Artúrnak és arról érdeklődött, hogy szeretne-e katona lenni. Görgey Artúr válasza rövid volt, több érvet sorakoztatott fel amelett, miért akar katona lenni. Tíz évvel ezután Görgey azt írta bátyjának, hogy amikor apja a levelében feltette a kérdést, hogy akar-e katona lenni, rögtön megértette, hogy ezt azt jelenti, ,,Katonává kell lenned”. 

Mielőtt Tulnba került, be kellet lépnie egy császári-királyi gyalogezredbe. Görgey a Wasa-gyalogezredbe került hadapródként, majd 1832. november 23-tól kezdve a tulni utászkari iskola tanulója lett. Az utászképzés a Monarchiában meglehetősen nagy hagyományokkal bírt, az utászkart még III.Károly szervezte meg. A teljes Habsburg Birodalomban Tulnban folyt az egyik legszínvonalasabb képzés. Tanulmányait az ifjú Görgey itt is kiváló minősítéssel folytatta, harmadévben azonban megbetegedett, ezért nyáron kellet letennie a vizsgáit (ezekből is az összes sikerült neki). A későbbi események tükrében érdekes, hogy Görgeyt a stratégia és taktika tanára akarta megbuktatni, azonban a többi tanár unszolására végül átengedte. 28 tantárgyból legjobb, 6-ból jó minősítést kapott. Görgey már Tulnban nélkülözött, azonban apja nehéz helyzetét ismervén nem kért segélyezést. 

Tulni tanulmányai elvégzése után 1836-ban visszaküldték a Wasa-gyalogezredhez, majd egy év múlva Bereg megye ajánlására a bécsi magyar királyi nemesi testőrséghez került. Gyakorlatilag itt folyt a Magyar Királyság tisztképzése, hiszen aki elvégezte ezt az öt évet, mind vezérkari tisztként, mind katondiplomataként, mind csapattisztként el tudott helyezkedni.1839 januárjában az uralkodó jóváhagyta a Haller Ferenc által készített reformjavaslatot, májusban pedig már ez alapján folyt az oktatás, így Görgey tanulmányai egy részét a megreformált tanrend szerint végezte. Kortársaitól eltérő módon csak tanulmányainak szentelte magát, így nem evrte magát adósságokba.

A testőrségből sok kiváló magyar tiszt került ki, akik majd később szolgáltak a magyar szabadságharcban, Görgeyn kívül elég csak Klapka Györgyöt megemlítenem. 

Ezen évek során egyre inkább több gondja akadt anyanyelvének használatával. Beszélni még tudott, de az írás nagyon rosszul ment neki, ekkor ébredt fel benne a hazaszeretet, majd olvasni kezdte az akkori irodalom jeles alakjainak műveit. 

Katonaként 

1841-ben választania kellett, hogy ulánus vagy huszár kíván lenni, ő hazafiúi érzései következtében huszár lett. 1842. május 1-én a 12. (Nádor)-huszárezredhez lett vezényelve. Ez az ezred jászkunsági kiegészítésű volt, így ez mondható a leginkább ,,nemzeti” huszárezrednek a birodalomban. Az ezred előbb Felső-Ausztriában majd Csehországban állomásozott, Artúr a csapatszolgálatot azonban annyira nem szerette. 

Vegyészként 

1843 májusában elhunyt édesapja, Görgey György, Görgey Artúr ezután pedig úgy érezte, hogy már semmi sem köti a katonai pályához. 1845 májusában  bejelentette bátyjának, Guidónak, hogy kilép a seregből, rangja megtartása nélkül. 

Ezuán egy ideig nem tudta, hogyan tovább. Megfordult a fejében, hogy ügyvéd lesz, de végül Rösler Gusztávra, a család egyik régi barátjára hallgatva elhatározta, hogy vegyész kíván lenni. 1845 szeptemberétől Európa egyik legrégebbi egyetemének (a prágai Károly Egyetemnek) kémia szakán lett hallgató. Itt Josef Redtenbacher vezetésével a kókuszdió illóolajait vizsgálta, ebben komoly eredményeket ért el (ő írta le először a laurinsavat a kókuszzsírban). 

1846 novemberében az egyetem kétéves ösztöndíjat szavazott meg neki. Nagyon beleszerethetett a kémiába, hiszen István öccsét is Prágába akarta csábítani. Annak ellenére, hogy a pesti egyetemen sikertelenül pályázott egy katedrára, Redtenbacher szerzett neki egy asszisztensi állást a lembergi egyetemen (ezt majd később el fogja utasítani). A professzor házánál ismerkedett meg Adéle Aubouinnal, akit március 29-én feleségül is vett. Az esküvő után előbb Bécsbe, majd Pozsonyba onnan pedig Toporcra utaztak. Itt fejezi be „A kókuszolaj szilárd és folyékony zsírsavai” című szakdolgozatát, amit elküldött Redtenbachernek, aki gondoskodott két szaklapban való publikálásáról. Ő volt az első olyan magyar kémikus, aki nemzetközileg is elismerést szerzett. Kémiai ismeretei (is) hozzájárultak ahhoz, hogy olyan kiváló hadvezér lett belőle. 1848. május 26-án elhagyta Toporcot, ekkor azonban még nem tudta, hogy katonai vagy tudósi pályára lépjen. Miután Eötvös József elutasította a vegytani tanszékre való pályázatát, a tiszti út mellett döntött. Júniusban tehát ennek megfelelően jelentkezett a honvédségnél. 

Források

Hermann Róbert: Görgei Artúr In Rubicon 2018/1. szám, 4-31.oldal 

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1818_januar_30_gorgei_artur_szuletese 

http://real.mtak.hu/82372/1/247.pdf 

arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Banlaky-banlaky-jozsef-a-magyar-nemzet-hadtortenelme-2/7-harcok-es-kuzdelmek-az-arpadhaz-kihalta-utan-a-tron-birtokaert-es-a-kiralyi-hatalom-helyreallitasaert-vencel-otto-karoly-robert-korszaka-1301-F6F/b-i-karoly-karoly-robert-egyeduli-kiralysaga-e-korszaknak-haborui-13081342-FBD/2-a-csak-mate-illetve-az-amade-fiak-elleni-1312-evi-hadjarat-a-rozgonyi-csata-1312-junius-15-en-FD7/a-rozgonyi-csata-1312-junius-15-en-FE2/