A teremtéskor Isten megszűnt minden munkájától a hetedik napon, írja a Teremtés könyve, és a hétnek a hetedik napján mi magunk is megpihenünk. Tematikus hetünknek a végére értünk, bízunk benne, hogy sok érdekes dolgot megoszthattunk veletek és ti is gazdagodtatok új információkkal. Jártunk az ókorban, a Makkabeus-felkelés idején, majd a középkor hol békés, hol pogromokkal tarkított világát jártuk körbe, majd átugrottunk az újkorba is, hogy a zsidóság reformkori és 1848/49-es helyzetébe nyerjünk egy kis bepillantást. Ezek csupán apró fejezetek a zsidóság gazdag történetébe, 300 cikk sem lenne elég, hogy az egésznek egy sűrített esszenciáját átadjuk nektek, mindazonáltal egy rövid betekintésnek és kedvcsinálónak szerkesztőségünk szerint teljesen alkalmas volt.

Néhány híresebb zsidó származású személy a történelemből (balról jobbra haladva, a felső sorral kezdve: Maimonidész, Akiba ben Jószéf (Rabbi Akiva), Josephus Flavius, Júdás Makkabeus, Albert Einstein, Sólem Aléchem, Sigmund Fraud, Baruch Spinoza, Natalie Portman, Marc Chagall, David Ben-Gurion, Emmy Noether)

A zsidóság története több dolog miatt is érdekes lehet, nem véletlenül foglalkoztunk vele egy héten át. Először is, a zsidó nép a történelem legősibb népeinek egyike, olyan népek és kultúrák között, mint az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak. Ezek között is méltán kap helyet a zsidó nép, amely Ábrahámtól származik a Biblia tanúsága szerint, és ezt semmi okunk sincs kétségbevonni. Nem keresztény szempontból ez lehet az egyik szempont, másrészt pedig az, hogy ahogy ezen egy hét alatt is ez érzékelhető volt szerintünk, minden korban jelen voltak a világon sokfelé (lásd diaszpóra), és rengeteg történelmi eseményben szerepük volt. Keresztény szempontból külön érdemes megjegyezni, hogy a kereszténység a zsidóságból nőtt ki, Jézus Krisztus és az apostolok is zsidók voltak döntő többségükben, az ősegyház döntően zsidókból állt. Maga Pál apostol írja, hogy

„Ha pedig némely ágak kitörettek, te pedig vadolajfa létedre beoltattál azok közé, és részese lettél az olajfa gyökerének és zsírjának; Ne kevélykedjél az ágak ellenében: ha pedig kevélykedel, nem te hordozod a gyökeret, hanem a gyökér téged.” (Róm 11:17-18; Károli-fordítás).

Pál apostol itt arról ír, hogy az egyház, azaz a keresztények be lettek oltva, mint vadolajfaágak Isten választottai közé (vadolajfaág=keresztények; szelíd olajfaág=zsidók), de emiatt nem szabad kevélykedniük, mert a gyökér közös. Máshol az apostol arról is ír, hogy akik Krisztuséi, azok Ábrahám nemzetségébe tartoznak szellemi értelemben. Egyértelmű tehát a kapcsolat és a közös gyökér a zsidóság és kereszténység között, így ennek szellemében is érdemes a zsidók történelmével foglalkozni.

Ahogy a Biblia egyik felét a héber, másik felét pedig a görög nyelv adja, ugyanúgy kapcsolódik össze a zsidóság és a kereszténység is

Bízunk benne tehát, hogy eme sokrétű témának néhány szeletét sikerült bemutatnunk, jövőhéttől folytatódik az egyéb témákkal kapcsolatos cikkeink megjelenése, maradjatok velünk továbbra is!

A héttől való búcsúzásként egy bibliaidézet a Zsoltárok könyvéből:

„Megáld téged az Úr a Sionról, hogy boldognak lássad Jeruzsálemet életednek minden idejében; És meglássad fiaidnak fiait; békesség legyen Izraelen!” (Zsolt 128:5-6; Károli-fordítás)

A szerkesztőség