A múlt héten, 2023. március 16-án részt vettem a SZETE történelmi filmesten, ahol a kontextust Dr. Hunyadi Zsolt egyetemi docens biztosította. Az alábbiakban erről olvashattok egy rövid beszámolót.
A választott sorozat a „Knightfall/Templomosok” című, amely a History Channel gondozásában jelent meg. Összesen két részt tekintettünk meg. A történet szerint Akkó 1291-es ostromának idejében járunk, amikor befut a szultántól a hír, hogy tárgyalni kíván a keresztesekkel. Hőseink – akiknek neve erősen az Artúr-mondakörhöz köthető – egyből el is indulnak, de végül a mameluk „békeajánlatra” nemet mondanak, mivel az egyet jelentene a Szent Grál elveszítésével. Felveszik tehát a kesztyűt, és ekkor kezdődik az egész látványos ostrom, a sikeres védekezés esélye azonban már a harc kezdetekor bukásra volt ítélve. Ennek két oka volt: az egyik, hogy a mamelukok túlerőben voltak, ebből adódóan pedig jobban fel is voltak szerelve. Az ábrázolás tekintetében teljesen valós, hogy a templomosok a száraz várárkokban (mivel a Szentföldön nem volt vizesárok vagy igen ritkaságszámba ment) lovasrohamot indítanak alakzatban a betörő ellenfelek ellen, az viszont egyáltalán nem valósághű, hogy a lovakon egyszerű lótakaró lett volna tényleges páncél helyett. A csata hamar elfajul, hőseinknek menekülnie kell, ekkor ragadják magukhoz a Szent Grált és megindulnak a kikötő felé az alagúton át, amelyről a régészek utólag kiderítették, hogy tényleg létezett. Beszélhetünk egyfajta templomos leleményességről, mivel egy akkora barlangot kell elképzelni, amiben simán elfért akár egy szekér is. Így gyakorlatilag a kikötőből teljesen természetesen pakolhattak ki-be. Már majdnem hajóra szállnak a lovagok, azaz Landry, Gawain, és Tancrede, illetve a mester, Godfrey, amikor megtörténik egy apróbb incidens, amely később rányomja a bélyegét a lovagok közötti hangulatra: egy mameluk számszeríjász megsebzi Gawaint, miközben Landry menteni próbálja a zsidókat a kikötőben. Ahogyan azt Hunyadi tanár úr is hangsúlyozta, a zsidók inkább a városban maradtak, így ezt inkább alkotói ötletnek lehet tekinteni, és azt gondolom, mivel később a zsidók fontos szerepet kapnak – elég jó döntést hoztak, hogy ezt a szálat már itt beemelték. A hajók elindulnak, de egy torbocsil (ismertebb nevén trébuchet) lövet eltalálja a Szent Grált szállító hajót, így az mindenki szeme láttára elsüllyedt.
A folyatásban 15 évvel később járunk, Párizsban, ahol a rendet megannyi probléma övezi: állandó szorongást okoz annak tervezgetése, hogy mikor támadják már meg a Szentföldet, mivel azt Keletről a mongolok sanyargatják. Ahogy a tanár úr is kiemelte, valóban voltak ilyen jellegű tervek, tehát a sorozat azon része, hogy a lovagok állandóan tanácskoznak teljesen valós. Jól ábrázolja egyben azt is, hogy nézhetett ki egy rendház. Teljes demokrácia volt, mindenkinek volt beleszólása a dolgokba – persze csak annak, aki fehér köpenyt hordott. A feketék, mint például a sorozatban az egyik, akit Drapier-nek hívnak (ami maga a tisztség), más funkciót töltöttek be. Innentől viszont kezd a történet átmenni az egész valósághűből a fikciók irányába. Kezdődik ez azzal, hogy értesítik a pápát, VIII. Bonifácot, hogy megtalálták a Szent Grált és hogy feltehetőleg francia földön van. Viszont, ha 1291-hez viszonyítva tekintjük az eseményeket (amikor is kezdődik a sorozat Akkó ostromával), akkor ez aligha következhetett be, mivel Bonifác 1303-ban meghalt, és a történet szerint nagyjából 1306/1307-ben járhatunk. Az az ábrázolás is erősen sántít, miszerint a francia királyné, akiről elfelejtik megemlíteni hogy egyben Navarra úrnője volt, egy templomos lovagnál keresne szerelmi menedéket, mivel már nem szereti a férjét, Szép Fülöpöt. Az viszont egész hiteles, ahogy ábrázolják a király és legfőbb tanácsosa, Guillaume de Nogaret kapcsolatát. A királyt a sorozat igyekszik teljesen ártalmatlannak beállítani, de ahogy azt Hunyadi tanár úr is kiemelte: nagyon jól tudták, hogy a francia államháztartásból a pénz totálisan elfogyott, és azt a kölcsönt sem tudták visszafizetni, melyet a templomosoktól kaptak. Maradt pár megoldás a kincstár megtöltésére, ezek közül választotta az egyiket megjelenítésre a sorozat alkotója: a zsidók „pénztelenítését”. Az teljes mértékben valós, hogy a templomosok védték a zarándokokat, és a sorozat valóban jól ábrázolja azt az aggodalmat, hogy vajon beavatkozhatnak-e a rend tagjai egy ilyen helyzetben, ha tudomásuk van róla, hogy a zarándokokat támadás érné? A zsidók ábrázolása is hiteles, valóban meg kellett magukat különböztetni egy kis sárga jellel. Mindenesetre a terv az udvar részéről – sajnos – sikerült, bár a sorozatban ezt totálisan úgy ábrázolják, hogy a lovagok eközben talpig felfegyverkezve, alakzatban védik a zsidókat.
Szép Fülöp a sorozatban (színész: Ed Stoppard)
VIII. Bonifác pápa a sorozatban (színész: Jim Carter)
A sorozat alapvetően jól ábrázolja a pápa, a francia udvar és magának a korszaknak az öltözködését, mentalitását, persze apróbb hibáktól eltekintve, minthogy a pápa mindenhová tiarában megy. Például maga a Sainte-Chapelle egy az egyben úgy néz ki, mint amit látunk a sorozatban és a francia királyok életében nagyon fontos helyszínnek számított. Helyes az az apró utalás is, amit a pápa tesz Nogaret-nak: ő maradjon a tollforgatásnál, az egyházi ügyeket pedig hagyja a pápára. Ez a konfliktus akkor éleződik ki, mikor a pápa segítségét kérik, hogy a király lánya, Izabella (Fülöp és Johanna gyermeke) kihez menjen férjül: Kasztília urához vagy az angol uralkodóhoz? Maradjunk annyiban, amit a tanár úr is említett, hogy nem véletlenül érdemelte ki a „Franciaország nőstényfarkasa” címet.
Hunyadi Zsolt tanár úr, aki a történeti hátteret biztosította (saját kép)
Összességében abban egyet kell értsek a tanár úrral, hogy nagyon is érdemes megtekinteni a sorozatot, mert a középkori életnek, a lovagi kultúrának és egyáltalán magának a templomos rendnek a bemutatása viszonylag egész közel van a valósághűhöz. Én mindenkinek csak javasolni tudom, az apróbb hibák ellenére is!
