Kálmán 

Könyves Kálmán (ur.:1095-1116) nem véletlenül kapta a Könyves melléknevet, hiszen Árpád-házi királyaink közt egyedül ő tudott írni-olvasni, ugyanis nagybátyja, I. (Szent) László magyar király eredetileg papi pályára szánta (talán azért is, mert lehetett valami testi hibája).
Ettől függetlenül nem szabad róla olyat feltételezni, hogy annyival kortársai előtt járt,hogy már egyenesen a boszorkányok létezését is tagadta.

Kálmán ábrázolása  a Thúróczy-krónikában

A híres törvénykönyv

A szöveg értelmezéséhez tudni kell, hogy a középkorban nem egy boszorkányt ismertek,mint a ma embere, hanem több fajtát különböztettek meg. Az egyik ilyen boszorkányfajta voltak a ,,stigrák", amiknek a létezését mint később látni fogjuk Kálmán tényleg tagadta.
Kálmán 1. törvénykönyvének 57. paragrafusa azt írja:

Strigák felől pedig, mivel nincsenek, vizsgálódás se legyen.

Tehát Kálmán tényleg tagadta az egyik boszorkányfajta, a strigák létezését, amik pogány maradványnak számítottak,tehát nem csoda,hogy egy papi pályára szánt művelt uralkodó tagadta létezésüket.
Pár paragrafussal később (60.paragrafus) viszont már ez szerepel ugyanabban a törvénykönyvben:

A varázslókat, akiket a főesperes  és az ispán küldöttei találnak, ítéljék el.

Tehát bár a strigák létezését tagadta más boszorkányok és varázslók létét nem.

A törvények utóélete

Szerencsére már elég régen felismerték,hogy Kálmán csak egy bizonyos boszorkányfajta létezésében nem hitt. Ezt már az 1894-ban kiadott Magyar nemzet törénetében is leírják, ennek ellenére egyesek még mindig hisznek abban, hogy Kálmán tényleg betiltotta volna a boszorkányüldözéseket.

Kálmán szobra a Hősök terén

Források:
Kristó Gyula: A Kálmán ág In Rubicon 2000/3. 
Sorsfordítók a magyar történelemben VI. (Font Márta: Könyves Kálmán)
Szilágyi Sándor(szerk.): A magyar nemzet története,Athaneum Irodalmi és Nyomdai Rt.,1894,Budapest

A törvénykönyvet fordította: Körmendi Tamás