Az idei nyár családi nyaralásunk célpontja Görögország volt, szerencsére a strandolás mellett belefért a programba egy kis nézelődés is. Többnyire történelmi látnivalókat, azon belül is ókori romokat tekintettük meg, ami nem meglepő, hiszen ezek az ország leghíresebb turista célpontjai a strandok mellett.
Szerencsénk volt, mert kifogtunk egy olyan időszakot, amikor 30 °C környékén volt a hőmérséklet, ami strandoláshoz kiváló, de a romok megnézését se tette teljesen elviselhetetlenné. Körutunkat Athénban kezdtük, ahol sajnos csak az Akropoliszra és a hozzá tartozó múzeumra volt időnk, illetve elsétáltunk a parlament elé megnézni az őrségváltást. Egy napba ennél több nem fért bele, pedig Athén tele van még érdekes romokkal és múzeumokkal. Az akropolisz (ami egyébként fellegvárat jelent, és Görögországban több is található, bár az athéni a leghíresebb) rendkívüli élmény volt, elképesztő belegondolni, hogy milyen régóta áll és mennyi mindent túlélt. Az akropolisz egyébként több épületből áll, melyeknek nagy része templom vagy szentély, és amelyek közül pár éppen felújítás alatt áll. A múzeumban főleg a görög és római kori szobrok vannak kiállítva, de a táblákon részletezik az akropolisz jelentőségét a későbbi korszakokban is. A Bizánci Birodalomban keresztény templomként funkcionált, a török hódítás alatt pedig mecsetként, illetve a Parthenón épülete lőszerraktárként, ami sajnos egy villám vagy egy ágyúgolyó miatt felrobbant, jelentősen rontva az épületek állapotán.
Az Akropolisz egyik temploma
Második nap Aszklépiosz templomát látogattunk meg, itt áll egy színház, ami tipikus mintája az ókori görög színházaknak, sőt egyesek szerint a legjobb közülük, és olyan jó állapotban van, hogy ma is játszanak benne színdarabokat, amik nyáron angol felirattal is megtekinthetőek. A templom és a színház mellett egy római kori gyógyfürdő romjai fekszenek, illetve egy Hygieiának emelt templom is.
A színház felülről
Innen Mükénébe vezetett utunk, ahol az Iliászból ismert Agamemnon palotájának romjai fekszenek. Ezek voltak a legősibb romok melyeket utunk során láttunk, hiszen a mükénéi civilizáció virágzása a Kr. e. XIII. századra datálható. Megnéztük a palotát a híres oroszlános kapujával, illetve a sírokat, amiket a palota lábainál tártak fel. Itt is volt egy múzeum, de arra már sajnos nem jutott időnk. Este még Korinthoszon, ahol megszálltunk megnéztünk egy csatornát, aminek az az érdekessége, hogy két magyar tervei alapján készült el a XIX. században és a parton emléktábla is található a neveikkel. A csatorna azért volt fontos mert így a hajóknak nem kellett az ott található 6 km-s földsáv miatt megkerülni az egész félszigetet.
A mükénéi öröszlános kapu
Az utolsó nézelődős napunkon a Delphoi jósdát szerettük volna látni, de akárhogy keringtünk a városban, nem bukkantunk rá, így végül csak egy Athénének emelt templomot néztünk meg, de azt is sietve. Összeségében bár csak az utazás felében látogattunk történelmi helyeket, így is sok mindent láttunk, ráadásul az országban annyi ókori rom van, hogy szinte lépten-nyomon beléjük botlik az ember. Korinthoszon például egy olyan étteremben vacsoráztunk melynek a terasza közvetlen az ókori romok fölött van. Bárhova is mentünk a történelem mindig körülöttünk volt, és ez nagyon tetszett. Nem csak a történelmi látnivalók fogtak meg egyébiránt, hanem a gyönyörű tájak, a növényzet változatossága, a templomok stílusa és az emberek határtalan kedvessége is, Görögország nem hiába népszerű célpont a turisták számára.
Athéné templom Delphoiban
