Az 1936 és 1939 közt zajló spanyol polgárháborúról megoszlik a történészek vélekedése. Egyesek szerint a második világháború egyik előjátéka volt (ezért is kap helyet a második világháborús tematikus hét keretein belül), mások a különböző ideológiák belső harcára teszik a hangsúlyt. Cikkemben a polgárháború magyar önkénteseiről írnék röviden.

A polgárháború

A polgárháború a XIII. Alfonso király lemondásakor megalakuló Második Spanyol Köztársaság élére 1936-ban megválasztott spanyol népfront kormánya ellen (a Második Spanyol Köztársaság elnöke Manuel Azaña volt) elkövetett katonai puccs eredményeként indult meg. A háború során a hadsereg körülbelül fele hűséges maradt a legitim vezetőkhöz (köztársaság párti, internacionalista baloldal). A hadsereg másik része a nacionalistákat (jobboldal) támogatta, akik Franco tábornok vezetésével harcot indítottak a köztársaság ellen.  A jobboldal területileg először az ország északi és északnyugati részét ellenőrizte. Innen indult offenzívájuk az ország elfoglalására. Első nagyobb támadásuk Madrid ostroma volt, ez azonban nem járt azonnal sikerrel mivel a köztársaságiak kitartóan védték a várost. Ezután a fordulópontra egészen 1938-ig kellett várni. Ebben az évben a nacionalista csapatok Aragónián keresztül egészen a tengerig előrenyomultak, ezzel kettévágták a köztársaságiak területét, évvégére pedig betörtek Katalóniába és elfoglalták Barcelonát. 1939-ben Madridot is sikerült bevenniük, mivel akkor már a kommunisták és az anarchisták belviszályai, valamint az NKVD-s tisztogatások jócskán szétzilálták a baloldali erőket. Ezzel a nacionalisták megnyerték a polgárháborút.

Önkéntesek a polgárháborúban

A spanyol állampolgárok mellett külföldiek is részt vettek a harcokban, nem csak civilek, de hivatásos katonák is, akiket egy-egy oldal megsegítésére küldtek bizonyos országok annak ellenére, hogy a nagyhatalmak semlegességi paktumot kötöttek. Németország és Olaszország a nacionalistáknak küldtek csapatokat és felszerelést. A másik oldalnak csupán a Szovjetunió és Mexikó segített. A magyar önkénteseket ott találjuk mindkét harcoló fél oldalán, nem csak katonákat, hanem orvosokat és ápolókat is. Összesen 1200 magyar vehetett részt a polgárháborúban. Ebből körülbelül 1000 a köztársasági, 200 pedig a nacionalista oldalon, de egy időben legfeljebb pár százan lehettek a harcmezőkön. A polgárháború során a nemzetközi brigádokban harcoló önkéntesek körülbelül egyötöde meghalt, a harcoló magyaroknak közel fele vesztette életét. A nacionalisták oldalán főleg a spanyol idegenlégióban szolgáló magyarok harcoltak. Az idegenlégió az 1920-as években többször is tartott toborzást Magyarországon és a Trianonban elcsatolt magyar lakta területeken, de voltak, akik a francia idegenlégióból kerültek oda. Többen rendelkeztek katonai múlttal és sikereket értek el a légión belül, alacsonyabb tiszti és altiszti rangig jutottak, egyesek a polgárháború után még spanyol állampolgárságot is kaptak. A köztársasági oldalon harcoló magyarokról több információt lehet találni mivel a kommunista időkben őket hősként tartották számon, azonban csak az ötvenes évek közepétől kezdve, addig inkább gyanakvással tekintettek rájuk. A kommunista vezetés attól félt, hogy a köztársaság bukása után Franciaországba menekültek és ott „beszervezték” őket. Többen koncepciós perek áldozatává váltak, a legismertebb közülük Rajk László (bár őt elsősorban nem emiatt végezték ki). Voltak viszont a „spanyolosok” között olyanok is, akik a kommunista Magyarországon magas tisztségeket töltöttek be, például Gerő Ernő és Münich Ferenc.  Elsőként azok a magyar önkéntesek léptek hadba, akik Spanyolországban éltek, vagy a Barcelonában megrendezésre kerülő, ám végül a puccs miatt elmaradt munkásolimpia miatt ott tartózkodtak. A Magyarországról érkező önkéntesek nehezen és szervezetlenül jutottak ki Spanyolországba, sokukat már a határnál elfogták és hazatoloncolták, de a különböző országok kommunista szervezeteinek segítségével még is voltak, akik sikeresen eljutottak Spanyolországba. A magyarok a Rákosi-zászlóaljban harcoltak, amely magyar katonákból állt. Ezen kívül más külföldi önkéntesekből álló zászlóaljakban is szolgáltak, részt vettek majdnem minden fontosabb ütközetben, Madrid ostrománál is védték a várost. Általában nehéz és veszélyes feladatok hárultak rájuk. 1938-ban a Népszövetség döntése nyomán a köztársaságiak leszerelték az önkénteseket, ám a magyarok nem térhettek haza a kommunistaellenes magyar politika miatt. A köztársaságiak visszahívták az ottmaradt önkénteseket és védték a Barcelonából menekülőket. A magyar önkéntes zászlóalj volt az utolsó, amely átlépte a francia határt, Franciaország ugyanis befogadta a menekülőket. A menekülő katonák és civilek francia táborokba kerültek, ahol rossz körülmények uralkodtak. A demokratikus országokból érkező önkéntesek szerencsések voltak, ugyanis hazakérhették magukat. Akik nem jutottak haza azokat a franciák megpróbálták dolgoztatni, besorozni az idegenlégióba vagy besúgónak beszervezni. Mikor a második világháború során a németek elfoglalták Franciaország északi részét, a táborokból sok magyart elvittek német munkatáborokba. A szerencsésebbek innen haza tudtak szökni még a háború vége előtt. 

Spanyol idegenlégiósok

A polgárháború nemzetközi önkéntesei

Források

• Mike Wells: History for IB Diploma: Causes, Practices and Effects of Wars, Cambridge University Press, Cambridge, 2011. (https://limun.org.uk/FCKfiles/File/Spanish_Civil_War_Source_2.pdf)
• Besenyő János: "Magyarok a Spanyol polgárháborúban" In Századok 153. (2019) /4. szám, 803-827. oldal (https://www.researchgate.net/publication/338936314_Magyarok_a_Spanyol_Idegenlegioban)
• Dr. Horváth Miklós: "Magyar önkéntesek a spanyol nép szabadságharcában" (könyvrecenzió) In Hadtörténelmi Közlemények 7. (1960) /1. szám (http://epa.oszk.hu/00000/00018/00095/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_1960_01_215-223.pdf)
• Felkai Dénes: "Spanyolországban" In Hadtörténelmi Közlemények 23. (1976) /3. szám, 554-570. oldal (https://epa.oszk.hu/00000/00018/00269/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_1976_03_554-570.pdf)
• Györkei Jenő: "A spanolországi nemzetközi brigádok megalakulásának 40. évfordulójára" In Hadtörténelmi Közlemények 23. (1976) /6. szám, 469-494. oldal (https://epa.oszk.hu/00000/00018/00269/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_1976_03_469-494.pdf)
• https://magyarnarancs.hu/tudomany/szinte-minden-masodik-100889
• http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1939_marcius_28_franco_gyozelmevel_veget_er_a_spanyol_polgarhaboru/