Idén novemberben a Szegeden megrendezésre kerülő Móra Konferencián blogunk szerzői közül hárman is részt vettek, sőt, a középkorral és kora újkorral foglalkozó szekcióban elhangzó négy előadás közül hármat a Középkor és Kora Újkor Klub szerkesztői tartottak (nomes est omen?). Az ezen szekcióban és a jelenkori történelemmel foglalkozó szekcióban elhangzott előadásokat szeretnénk most összegyűjteni cikk formátumban – kiemelve azok lényegi elemeit, valamint tartalmukat.
Az SZTE Móra Ferenc Szakkollégium logója
A szekciónkat, mint említettem megelőzték a jelenkort taglaló előadások, amelyeket középkoros és kora újkoros beállítottsággal is nagyon élveztünk, nagyrészt a témák mélysége és az előadások interdiszciplináris jellege miatt is. A jelenkor szekcióban Dávid Benjámin (SZTE) „A Nagy Háborúból hazatért gyomai és endrődi katonák reintegrációja az 1920-as évek első felében” címmel tartotta meg előadását, ahol a mai Gyomaendrőd település társadalmi és kulturális folyamatai kerültek bemutatásra az I. világháborús veteránok esetében, főként arra fókuszálva, hogy a térségben – és ezzel párhuzamosan állami szinten is – milyen lehetőségei voltak a háborúból visszatérteknek a társadalomba való visszailleszkedés tekintetében. Domján Máté (SZTE) „Vér és korall – Az 1943-as tarawai csata” című előadásában a II. világháború csendes-óceáni hadszíntere került taglalásra az USA Tengerészgyalogságának szemszögéből, külön kiemelve a tarawai ütközetet, melyet az előadó részletesen ismertetett. Szabó Levente Gábor (SZTE) „Puccsok és pártítélet –A japán politikai berendezkedés ellen irányuló megmozdulások 1932 és 1936 között” címmel taglalta a két világháború közötti Japán belpolitikáját az abban az időszakban lezajló többszörös puccskísérletek bemutatásával, külön ismertetve a korszak különféle titkosabb politikai csoportosulásait. Az egyébként is egzotikusnak ható témát kifejezetten megfűszerezte a humoros és laza előadásmód. Madarász Marianna (Újvidéki Egyetem Európa Kollégium) „Politikai karikatúra a Rákosi-korszakban – Tito és a Nyugat ábrázolása” című előadása keretén belül mutatta be Tito és a Nyugat ábrázolását a Rákosi-korszakban kiadott karikatúrákon keresztül, több példát is hozva például a Ludas Matyi elnevezésű gúnylapból. Csík Ádám Lajos (Károli Gáspár Református Egyetem) „Az MNVK 2 tevékenysége és információi a Csehszlovákia elleni 1968-as intervenció során” című előadása rávilágított a Magyar Néphadsereg Vezérkar 2. Csoportfőnökségének jelentéseire és hírszerzésére, valamint tervezeteire az 1968-as év vonatkozásában, bemutatva a cseh helyzetbe való beavatkozás esetleges lehetőségét is. A szekciót Jurászik Bálint (SZTE Móra Ferenc Szakkollégium) „A kvangdzsui felkelés” című előadása zárta, amelyben kitért a Dél-Koreában zajló felkelés részletes eseménytörténetére és a benne résztvevő személyek utóéletére.
Ezt követőn egy hosszúra nyúlt ebédszünet következett, amely után kezdetét vette a középkoros és kora újkoros szekció, azaz mondhatjuk, hogy ekkor már hazai pályán voltunk. A szekcióelnök Dr. Almási Tibor tanszékvezető egyetemi docens volt, aki számos segítőkész és építő jellegű reflexióval látta el az előadókat, emellett pedig érdeklődéssel teli kérdéseket is címzett minden ifjú kutatóhoz.
Elsőként blogunk főszerkesztője, Besztercei Márk (ELTE Eötvös József Collegium) tartott előadást „»velünk együtt helyes véleményű hittel s egyetemes egységgel« – A római pápaság reakciói a VII. századi keleti teológiai vitákra” címmel, ahol a keresztény egyház keleti részein évszázadokig dúló teológiai vitákba nyújtott részletes betekintést a hallgatóságnak. Előadásában kiemelte, hogy a pápaság már a IV. századtól kezdve jelentős részt vállalt a különféle hitkérdésekről szóló vitákban, amelynek következtében a VII. századi keleti teológiai viták maguk is komoly hatást értek el Rómában, ahol az ottani pápa érvényt kívánt szerezni az általa igaznak vélt álláspontnak – ezen időszakban általában két teológiai irányzat körül forogtak a viták, a monoenergizmus és a monothelétizmus között. Az előadás során kifejtésre kerültek nagyvonalakban a vitás teológiai kérdések és problémák, a VII. századi pápaság helyzete, a keleti teológiai vitákra adott válaszreakciók és megnyilvánulások a pápaság részéről, valamint betekintést nyerhettünk a VI. egyetemes zsinat előzményeibe, történetébe és határozataiba. Az előadásban különösen nagy hangsúlyt kapott I. Honorius, I. Theodorus, és I. Márton pápák alakja és az ő cselekedeteik ezen kérdéseket illetően.
Besztercei Márk előadás közben
A következő előadást szerkesztőtársunk, Danka Balázs, a Szegedi Tudományegyetem doktorandusza tartotta „A legnagyobb német császár temetkezése? IV. Luxemburgi Károly gyászmenete” címmel. Az előadásban IV. Károly gyászmenetét ismerhettük meg az Augsburgi Krónika névtelen szerzőjének leírása nyomán. Az előadó kiemelte, hogy ez a szöveg nagyon érdekes és informatív, azonban ennek ellenére meglehetősen nehéz a vizsgálata. A szövegnek négy kézirata létezik – három közülük kortárs, egy pedig a 20. században készült. Maga az írás kimerítő részletességgel taglalja a temetési szertartást, amely révén a gyászmenet útvonala teljes mértékben jól rekonstruálható a mai viszonyok közepette. Emellett részletes leírást kaphatunk a jelenlevőkről, illetve a temetésen megjelenő szimbólumokról. Az előadó prezentációjában részletesen kitért a művel kapcsolatos kérdésekre és elemzésekre, amelyek által behatárolható a szerző származása és írásának motivációi, valamint összevetésre került a mű más temetési szertartást megörökítő korabeli írásokkal.
Danka Balázs előadása
A harmadik előadást szintén az egyik szerkesztőtársunk, Vlasics Bálint (PTE Kerényi Károly Szakkollégium) tartotta meg „Szilágyi Mihály élete a magyar historiográfia tükrében” címmel. Az előadó kiemelte, hogy az oszmánellenes harcok során nagyon kevés figyelem irányult a Hunyadi János alvezéreként számontartott Szilágyi Mihály személyére és karakterére a magyar történetírásban. Példának okáért a historiográfiai munkákban, de a magyar történelmi emlékezetben is Szilágyi szerepe elsőként az 1456-os nándorfehérvári ostrom során kerül előtérbe, azonban előtte levő életéről és tetteiről alig rendelkezünk koherens adattal. Pálosfalvi Tamás egy 2017-es írásában vetette fel a Szilágyi Mihály életére vonatkozó ellentmondásokat, ahol a szerző Bonfini írása nyomán arra a következtetésre jutott, hogy a magyar történetírás egy bizonyos „Kara Mihál”, azaz Fekete melléknevű Mihály személy életrajzát akaratlanul is összemosta Szilágyi személyével. Az írás is kiemeli, hogy a kormányzó Szilágyi Mihály igenis létező személy volt, csak jóval később születhetett, ami jó támpontot biztosít Szilágyi kormányzói ambícióinak magyarázatára. Az előadás ezen problémafelvetésből kiindulva vezette végig azt, hogyan lehetséges, hogy a magyar történeti munkák végül összemosták – feltételezhetően – e két külön személy életrajzát.
Vlasics Bálint ismerteti kutatását
A szekciót Konkoly Sándor (Szentágothai János Szakkollégium Egyesület) „A mohácsi csatatér lokalizációs problémái releváns hadirégészeti leletek tükrében” című előadása zárta. Az előadás a mohácsi csata két jelentős kutatócsoportjának (Mohács 500 Csatatérkutatási Program és Mohács 1526–2026: Rekonstrukció és emlékezet) az állításait, eredményeit ütköztette egymással – kiegészítve azokat az előadó saját, egyéni, terepkutatásaival. Az előadásban kiemelésre került például a Borza-patak elhelyezkedésének problematikája, mint jelenleg az utolsó törésvonal a mohácsi csatatér kutatásában. Az előadó kiemelte a jelentőségét a feltételezett csatatér területén talált bizonytalan eredetű kézi tűzfegyverlövedékeknek, amely eligazodást biztosíthat az ellentétes teóriák és bizonyítások között.
Összegzésként mindenképpen szeretném kiemelni a konferencia családias környezetét, a kellemes légkört, ami fogadott minket a Móra Szakkollégiumban. A jelenlevők létszáma folyamatosan változott, de az előadásokat követő aktív reflexiók és kérdések sorából a hallgatóság is tevékenyen kivette részét. A blog nevében köszönjük a szervezők munkáját és gratulálunk az előadóknak a kutatásaikról való értékes beszámolókért és azok prezentálásáért!
Csoportkép a konferencián résztvevő szerkesztőségi tagokkal a szegedi Dóm téren (balról jobbra: Danka Balázs, Vlasics Bálint, Besztercei Márk, Meszes Dominik)
Az előadásokról a Móra Szakkollégium tagjai által készített képeket használtuk.
