Hunyadi László gyermek- és fiatalkora

Hunyadi László 1431-ben vagy 1433-ban született, Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet első gyermekeként. Mivel a Hunyadi vagyon elsőszámú örökösének számított, apja nagy figyelmet fordított taníttatására. 1448-ban Hunyadi János Brankovics György szerb despota fogságába esett, Lászlót hagyta ott túszként maga helyett, László csak 1450-ben szabadult, Hunyadi János tavaszi hadjárata során.

Hunyadi László 18.századi portréja

A nándorfehérvári ostromtól, Cillei Ulrik haláláig

A későbbi események tükrében 1456-ban, a híres ostrom idején, László valószínűleg apja mellett Nándorfehérváron tartózkodott. Hunyadi János 1456. augusztus 11-én Zimony várában meghalt. László így apja hatalmas vagyonának örököse lett. Hunyadi László még Nándorfehérváron tartózkodott, amikor V. László király, kitől még apja grófi címet kapott, egy soknemzetiségű keresztes had élén, Cillei Ulrikkal az oldalán Nándorfehérvár alatt termett. Abból a célból, (legalábbis ezt hirdette) hogy saját fővezérlete alatt folytassa a török elleni háborút. Egyesek szerint az volt a célja, hogy visszavegye Hunyadi Lászlótól az apjára bízott várakat. A király majd csak októberben érkezik meg Futakra ahol országgyűlést hívott össze, Hunyadi László itt egy kisebb hadsereg élén jelent meg. Futakon a két fél (V. László és a Hunyadiak) között látszólagos béke jött létre, melynek keretében Hunyadi László lemondott a királyi jövedelmekről, Nándorfehérvárról valamint a többi királyi várról, cserébe viszont nem számoltatták el, hogy hogyan gazdálkodott ezekkel korábban. László még Cilleivel is szövetségre lépett.Azután László Nándorfehérvárra ment ahol Szilágyi Mihály,László nagybátyja még szította az indulatokat.Azt pontosan nem tudjuk mi vitte rá Hunyadit a merényletre,de az biztos, hogy a nándorfehérvári látogatás során került rá sor. László király október 8-án érkezett meg a várba.A király hadserege kint rekedt(a tervnek megfelelően),de még a kíséret összes fegyverét is elvették. Ez után minden forrás máshogy adja elő az eseményeket.Az adatokat összevetve a merényletre a következőképp kerülhetett sor: V. László október 9-én reggel misén vett részt. Ezalatt a Hunyadi-párt képviselői Cillei szobájában gyűltek össze. Cillei viszont csak a mise után ment oda. Itt komoly vitatkozásba és vádaskodásba kezdtek,ahol valószínűleg Cillei rántott először fegyvert, majd László és emberei lemészárolták a Cillei család utolsó tagját. A Cilleiek fontos família voltak olyannyira, hogy még egy királynét (Cillei Borbála Luxemburgi Zsigmond felesége volt) is adtak az országnak. Lászlóék úgy gyűlölték Cilleit, hogy 5 napig vérben és temetetlenül hagyták. Hogy Cillei Ulrik meggyilkolása merénylet volt-e, vagy csak az indulatok hevében történt?Még maguk a kortársak sem tudták a választ.

Cillei Ulrik koponyája és valószínűsíthető arca

A merénylettől Hunyadi László kivégzéséig

A királyt foglyul ejtették és elvitték Temesvárra, ahol ünnepséget rendeztek a tiszteletére. A király Szilágyi Erzsébetnek még azt is megfogadta, hogy nem áll bosszút nagybátyja és legfőbb tanácsadója haláláért. Ezután V. László kinevezte Hunyadit főkapitánynak. A király bosszúja több hónapig lappangott. Végül 1457.március 14-én a budai várba idézték és letartóztatták a Hunyadi fivéreket. Velük egyetemben még fogságba ejtették a Hunyadiak legnagyobb híveit: Vitéz (bár ő sohasem használta ezt a nevet, az utókor mégis így ismeri) Jánost, Rozgonyi Sebestyént valamint Kanizsai Lászlót is. Hunyadi Lászlót halálra ítélték, az ítéletet pedig végre is hajtották március 16-án. Annak ellenére, hogy a hóhér háromszor is lesújtott Lászlóra, a király kérte, hogy még egyszer sújtson le. Ez azért fontos mert a középkorban létezett egy hagyomány, mely szerint ha a hóhér 3 ütéssel nem tudja levágni az elitélt fejét, akkor szabadon kell engedni mert a korban úgy tartották, hogy akkor Isten akarta úgy, hogy éljen.

A kivégzés utóélete

V. László november 23-án meghal. Halálát Isten ítéletének vélték, mivel megszegte esküjét. Az újabb kutatások szerint, leukémiában szenvedett. 1458.január 20-án Szegeden az ekkor már király nélkül maradt Garai-párt valamint Szilágyi Mihály Hunyadi Mátyás képviseletében (Mátyás ekkor Podjebrád György fogságában volt Prágában), Szilágyi garantálta, hogy a Hunyadi László halálában részt vett személyeket nem fogják felelősségre vonni.

Madarász Viktor:Hunyadi László siratása
A kép tökéletes allegóriája a hányatott magyar sorsnak

László kivégzésének emlékezete

László kivégzése a 19.század folyamán, a romantika századában, egyre népszerűbb lett, mert tökéletesen szemléltette a hányattatott magyar sorsot. László szabályos nemzeti hőssé vált. Nem egy festmény készült erről az eseményről (csak hogy a leghíresebbeket említsem: Madarász Viktor: Hunyadi László siratása vagy Benczúr Gyula: Hunyadi László búcsúja), de még egy opera is született ezen történetről.

Szilágyi Mihály szobra Ásotthalmon

Források:

Marczali Henrik: Magyarország története
Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története
Rubicon 2016/4.szám: Lupescu Radu: A Hunyadiak
Ranzanus Péter: Epithoma rerum Hungarorum