Pax Romana, avagy kergessük az álmainkat? I.

Bizánc "passzív imperializmusa"

Facebook

2021. február 18. - akosgalamb

Róma bukása után

476 az a bizonyos dátum, amitől az ókor végét és a középkor elejét számoljuk. Általános iskola 5. osztályában megtanultuk, hogy ebben az évben taszította le trónjáról Odoaker, a keleti gótok királya Romulus Augustulust, a még fiatal császárt, aki a puccs után keletre menekült. Ezzel tényleg véget ért volna a Római Birodalom uralma Európában? Nos, korántsem. Keleten Konstantinápoly székhellyel Róma utódja, Bizánc még állta a barbárok támadásait. I. Theodosius császár erős birodalmat hozott létre amely tovább vitte elődje szokásait és hódítási vágyait is.

Mit örökölt az utód?

A Bizánci Birodalom megalakulásának idejében, az V. század elején szinte szuperhatalmi pozícióban találta magát. Egyiptomtól Szírián át a Duna déli partjáig bizánci zászló lengett a területek felett. A katonai szervezetét a keleti Új Róma (Konstantinápoly) az elődjétől, Rómától örökölte, amely a korban még mindig jelentős erővel bírt. A kora bizánci sereg szintén római legiókból állt melyek többnyire egységenként (legiónként) 5000 főt számláltak. Feladatuk volt a rend fenntartása, valamint az ország szuverenitásának védelme. A Balkánon vagy az afrikai, egyiptomi területeken állomásozó legiók elég gyakran kerültek összeütközésbe a betörő ellenséges barbárokkal, illetve a Szasszanida vagy Újperzsa Birodalommal, amely birodalom a legjobban fenyegette a Pax Romanat (azaz a korábbi római birtokokat és azok "békéjét"). A bizánci katonák felszerelése annyira sokat nem változott a római kor felszereléséhez képest. Bizánc nem volt olyan helyzetben, hogy kezdeményező félként indítson háborút. Ezt hatalmas területe miatt nem tudta megtenni. Logisztikailag kivitelezhetetlen lett volna egy nagyobb méretű támadás, így hát a bizánci uralkodók nagyja inkább védekező harcokat folytattak a betörő szláv, avar, perzsa, illetve később az arab hódítókkal szemben. Bizánc tehát negatív és pozitív dolgokat is örökölt katonai szempontból elődjétől.

Európa térképe 476-ban

Katonai ügyek

Kiemelném a Trák-dinasztiából származó Zénón császárt aki ugyan először csak egy évig volt a Keletrómai Birodalom császára (474-475), ugyanis egy lázadás ledöntötte trónjáról (Basziliszkosz kiáltotta ki magát császárrá), de Zénón visszatért, újra elfoglalta császári székét és 491-ig ült a trónon, uralkodása alatt pedig jelentős rendelkezéseket hozott. Elismerte Julius Nepost a Nyugatrómai Birodalom császárnak, ezzel a már haldokló birodalomnak legalább még egy utolsó lökést adott, hogy fenntartsa magát úgy tessék-lássék. Elismerte a Vandál Királyság fennállását és Geiserich vandál király uralmát és hódításait. Zénón és az utána következő császárok egészen I. Jusztinianoszig igyekeztek fenntartani a birodalom területének határait. Ám Jusztinianosz változást hozott a bizánci politikába és hódító hadjáratok sorával gyengítette a fiatal germán államokat.