Johanna papissa, avagy VIII. János a legenda szerint egy nő volt a IX. században, aki férfinak öltözve megtévesztette Róma népét és egészen a pápaságig jutott.

Johanna papissa története

A történet úgy hangzik, hogy valahol német földön, pontosabban Mainzban vagy Ingelheimben született 818-ban, egy angol hittérítő lányaként. Születési neveként legelterjedtebb a Johanna, de egyes verziók szerint Agnes, Gilberta, Jotta, Glancia vagy akár Theodora is lehetett. Miután megismerkedett egy szerzetessel akibe első látásra beleszeretett, elhagyta szülőfaluját és férfiúnak öltözve a fuldai kolostorba ment szerelmével, ám ott hamar rájöttek a turpisságra, így tovább kellett állniuk. Athénba menekültek ahol Johanna rengeteget tanult és művelődött, úgy tartották, hogy rendkívül intelligens volt. Szerelme halála után Párizsba majd Rómába ment, felvette a Johannes Anglicus nevet, iskolát alapított és később bíborossá is választották, egyes források szerint az akkori pápa, IV. Leó mélyen megbízott benne. Miután Leó elhalálozott 855-ben Johannát választották meg, így VIII. János néven pápa lett. Uralkodásának időtartamáról is több változat létezik, de leggyakrabban 3 évre kerekítik. Ez idő alatt Rómát különböző csapások sújtották, a nép elégedetlensége okán Johanna kénytelen volt részt venni egy körmeneten, hátha így megbékítheti az Urat. Ám a körmenet közben rosszul lett és a Via Sacrán összeesett, hamarosan a rosszullétének oka is kiderült ugyanis a helyszínen világra hozott egy fiúgyermeket, kinek apja vagy egy szász követ vagy pedig Johanna egyik szolgálója lehetett. A tömegben hamar elterjedt a hír és a felbőszült nép egyes források szerint halálra kövezte mások szerint a lova után kötötte és végig húzta Róma utcáin az asszonyt, hiszen már világos volt számukra, hogy miért is történtek azok a szörnyűségek, amik őket sújtották.

Ezen a metszeten az a jelenet látható, amikor VIII. János, azaz Johanna éppen megszüli gyermekét a körmenet közben

Valós-e a történet?

A tudomány mai állása szerint ez csupán legenda, melynek eredete a XIII. századba nyúlik vissza. Elsőként Étienne de Bourbon tesz róla említést, de igazán csak Martinus Polonus Pápák és császárok krónikája című könyvének köszönhetően terjedt el, aki a történetet egy bizonyos Anastasius nevű római egyházi könyvtáros kéziratára alapozta. Később ennek a kéziratnak a Johannáról szóló részéről kiderült, hogy utólag kerülhetett bele. Bizonyítékként felhozták továbbá az állítólagos pápai vizsgáló széket, avagy Sella Stercorariát amelyet elvileg az eset után vezettek be és ami egy, az ülőrészen lyukas szék volt ami arra szolgált, hogy ellenőrizni lehessen a pápa jelölt nemét. De ez sem bizonyított tény, van, akik szerint csupán azt ellenőrizték, hogy nem kasztrált és nem is körülmetélt az illető, míg mások úgy tartják, hogy csupán egy közfürdőből származó furcsaság. A római katolikusok kezdetektől fogva hamisnak mondták a történetet, de a protestánsok előszeretettel használták fel ellenük egészen a XVII-XVIII. századig, amikor már ők is inkább legendának tartották. De ettől függetlenül a pápai körmenet azóta kerüli a Via Sacrát.

A történet azonban nem teljesen légből kapott ugyanis többen a pornokrácia, vagy éppen a valóban létezett 872-ben megválasztott VIII. János szatíráját látják benne, az elterjedésében pedig fontos szerepet játszott, hogy abból a korból nem maradt meg túl sok információ a pápákról.

Források:

• Egyetemes magyar enciklopédia X. kötet, Athenaeum, Pest, 1872.
• Magyar lexikon IX. kötet, Wilckens és Waidl, Budapest, é. n.
• Új idők lexikona XIII-XIV. kötet, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet, Budapest, 1939
• A Pallas nagy lexikona IX. kötet, Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest, 1895.
• Anyapápa Interpress magazin 1984/1. szám, Interpress Kiadó és Nyomda Vállalat, Budapest, 1984.
• Történelem cikkek.hu - Az egyetlen női pápa (Harmat Árpád Péter), elérhető az alábbi linken: http://tortenelemcikkek.hu/node/335