Ízisz és Ozirisz neve sokak számára lehet ismerős, s máig a legismertebb egyiptomi istenek közé tartoznak. Mítoszukat a boiótiai Khairóneia városából származó Plutarkhosz őrizte meg a legteljesebben számunkra a magyar fordításban is megjelent Iszisz és Oszirisz című művében, amely néhány évvel a halála előtt, 120 táján készült el. E cikkemmel Egyiptom e nagy isteni hármassága (Ízisz, Ozirisz, Hórusz) európai tiszteletének állítok emléket, akiket más istenek is elkísértek ősi otthonukból, és az egész Birodalomban, így Pannoniában is nagy tiszteletben álltak.

Ha az ókori Róma nagy személyiségeire terelődik a szó, szinte csak férfiak kerülnek elő, pedig voltak nők is, akiknek sikerült jelentősebb hatalmat szerezniük ebben a férfiak által uralt társadalomban, közülük most egyet emelnék ki, Agrippinát, Nero császár anyját.

A Római Birodalom határát képező limes magyarországi szakasza nem olyan rég igencsak felkapott témának számított, ugyanis a dunai limest az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította (a hazai szakasz ebből kimaradt). De mégis mi volt a limes valójában? A civilizáció határa, esetleg egy komplex védelmi rendszer? A pannóniai szakasz mennyire volt jelentős? Ezen kérdésnek fogunk utánajárni ezen cikkben. Reméljük miután a kedves Olvasó elolvasta, kérdéseinek nagy részét meg tudjuk válaszolni.

A keresztény egyház első három századát előszeretettel nevezik a "mártíregyház" korának, hiszen a Római Birodalomban többször lángoltak fel kisebb-nagyobb keresztényüldözések akár császári, akár alacsonyabb szinten. Viszont a történet nem ilyen egyszerű, a császárok kereszténységre adott reakciója korántsem volt egysíkú, ahogy arról majd lentebb olvashattok is, például voltak kifejezetten békésebb időszakok. Remélem cikkemmel egy jó összefoglalót tudok nektek adni ezen témáról, azaz a Római Birodalom és a kereszténység kapcsolatáról, kifejezetten központba helyezve a keresztényüldözések kérdését. Indulás, 3..., 2..., 1...!

Valószínűleg március 15-e kapcsán nem feltétlen először az ókori Róma ötlik eszünkbe, hanem sokkal inkább 1848-49. Mégis, jelen esetben blogunk szerkesztősége nem a március 15-el összekapcsolt forradalom és szabadságharcról jelentet meg tematikus hetet, hanem a Római Birodalomról és az ahhoz kapcsolódó néhány témáról, hiszen Julius Caesart, a történelem egyik legismertebb alakját szintén március idusán gyilkolták meg Kr. e. 44-ben az összeesküvők. Ezen esemény kapcsán gondoltuk, hogy Róma világa remek témaválasztás lenne, hiszen egyrészt aktuális, másrészt a márciusi forradalom kapcsán a tavalyi évben már tartottunk egy tematikus hetet.

A vízszennyezésnek többféle értelmezése van. Univerzálisan vízszennyezésnek nevezzük, amikor emberi behatás miatt a vízben végbemenő természetes életfolyamatok megszűnnek, vagy valami gátolja őket. A középkorban a mai értelemben vett természetvédelem nem létezett, mivel az emberiség nem pusztította olyan mértékben a bolygót, ahogy a mai ember, aminek az oka, hogy a korban az ipari fejlettség, termelés nem volt olyan jelentős, mint ma.

1018 tavaszán I. Balduin, a Jeruzsálemi Királyság első királya épp Egyiptomból tartott hazafelé, amikor egy reggelire elfogyasztott hal után belázasodott és mivel ekkora már igencsak előrehaladott korban volt, szervezete nem tudott ellenállni a betegségnek. Katonái al-Arísig (ez az erődítmény Aszkalon közelében található) cipelték el haldokló királyukat. Ebben a kis és jelentéktelen erődben tért meg a másvilágra a ramlai püspök kezében. Halálos ágyán intézett kéréséhez hűen, miután eltávozott a földi életből belsőségeit eltávolították, majd állatbőrbe varrva, egy szőnyegbe csavarva vitték el a Szent Városba. A nagy királyt virágvasárnap - amely akkor április 7-ére esett - bátyja mellé temették a Szent Sír templomába.

Mai "Egyháztörténeti érdekességek" cikkem egy hosszabb írásomból származik (némi átszerkesztéssel), emiatt vannak benne lábjegyzetek is. A cikkemben a korai keresztény egyházatyák és egyházi írók, valamint a filozófia kapcsolatát veszem górcső alá az I-III. században, de lényegében egy rövidebb összefoglalóról van "csupán" szó, ugyanis a téma igen szerteágazó. Később lehet lesznek részletesebb cikkek is egy-egy egyházatya vagy egyháztörténeti korszak kapcsán a filozófiai vonatkozásokról.

Kedves olvasók!

Egy éves lett a blogunk, ami hatalmas öröm egész csapatunk számára! Bízunk abban, hogy az utóbbi évben sok érdekes információval tudtunk nektek szolgálni. Ha így van, akkor nagyon örülnénk, ha kommentben megírnátok, mi volt a legérdekesebb dolog, amit a cikkeink nyomán esetleg megtudtatok.