Ha azt mondom Marburg, talán a többségnek nem jogtalanul a német város jut eszébe. Van azonban egy másik, amúgy szintén a középkorban többségében németek által lakott település a stájer hegyek között, a Dráva partján, melyet ma Mariborként ismerünk.

 2021. november 20-án tartották meg a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola „A Szó szimfóniája” című konferenciáját a „Sapientia nap” keretében. A konferencia fő témája a logoszteológia/igeteológia volt, illetve ennek többféle megközelítése. Ez részben azt jelentette, hogy a teológiatörténet egyes szeleteit érintette az előadások egy része, emellett pedig különféle diszciplínák is helyet kaptak, mint a patrisztika vagy éppen a nyelvfilozófia. Azon szerencsés helyzetben voltam, hogy magam is részt vehettem az eseményen, így most szeretnék röviden beszámolni a konferenciáról és az elhangzott előadásokról.

Danka Balázs kollégánk leült egy beszélgetésre Dr. Hunyadi Zsolttal, a Szegedi Tudományegyetem Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszékének docensével, melyet most megosztunk veletek is, kedves olvasóink. A beszélgetés szövegében tartalmi változást nem eszközöltünk, csupán nyelvtani változásokat, elősegítendő a könnyebb megértést. A beszélgetés két szereplőjét rövidítve jelezzük: DB: Danka Balázs; HZS: Hunyadi Zsolt (a főszerk. megjegyzése).

Előző oszmánokkal foglalkozó cikkemben főként a „hogyan láthatták az oszmánok a világot?” kérdésre kerestem a választ. Jelen cikkemben folytatva az Oszmán Birodalom ideológiai hátterét, főként a hódító ideológiákra fogom helyezni a hangsúlyt. Ebben a kérdéskörben ugyanis fontos kiemelni azt, hogy miként jött létre az a birodalom, ami közel 600 éven keresztül egységesen fennállt és jelentős hatást gyakorolt a középkori és kora újkori Európa életére. Mindezeken túl pedig két jelentős mondakört szeretnénk ismertetni, amik jelentős hatást gyakoroltak a birodalom expanzív törekvéseire.

Edesszai Ibasz az V. században Edessza városának püspökeként és az antiochiai teológia képviselőjeként vált ismertté, a VI. században pedig a „Három fejezet” vita egyik alanyaként lett egyike a kétes hírű és eretnekgyanús szerzőknek. 457. október 28-án hunyt el (múlt héten volt az évfordulója), a régóta porosodó "Egyháztörténeti érdekességek" rovat új részében pedig róla szeretnék röviden megemlékezni, kitérve életpályájára, munkásságára és a „Három fejezet” vita kapcsán őt érintő kérdésekre.

Salamon a mogyoródi csata után bevette magát az ország nyugati részébe, Pozsony és Moson várába. Ez a hercegeknek egyben azt is jelentette, hogy ezen terület kivételével az ország teljes egésze a kezükre került, bár - a Képes Krónika leírásával ellentétben -  Gézát még nem koronázhatták királlyá. De ki is volt Géza, honnan jutott el a trónig?

Blogunk első utazási élménybeszámolóját olvashatjátok Emercius kollégánk tollából, aki egy nem olyan rég történt utazásáról fog mesélni nektek. Terveink szerint az általunk meglátogatott városok történelmi múltját és természeti adottságait figyelembe véve rövid ajánlásokat fogunk írni ezen új rovat keretében. A rovatunk neve egy népszerű középkori zarándokének első sorából származik, pontosan amiatt, mert sok zarándok ezt énekelte utazás közben, rovatunk pedig úti beszámolókat, városleírásokat fog tartalmazni olyan helyekről, amelyekre a szerkesztőink eljutottak. Most pedig lássuk az első részt.

Két hete, szeptember 26. és október 2. között volt lehetőségem az Erasmus + program keretein belül meglátogatni Olaszországot, azon belül is Riva del Garda városkáját (magyarra fordítva annyit tesz, hogy Riva a Garda-tó partján), Trentót és Valle di Ledro-t. Riva del Garda Olaszország északi részen találatható, Trentino megyében, a Garda-tó partján. A helyszín egyszerűen csodálatos volt! 

A Vata-felkelés nyomán hatalomra jutott Andrásnak miután a német-római lázadás támogatásával sem sikerült megtörnie a ,,Henrikek” uralmát, minél kedvezőbb békét kellet kötnie. Ez sikerült is neki, hiszen megegyeztek a németekkel arról, hogy a császár többé nem tekinti Magyarországot hűbéresének. A béke megpecsételésére András király fiának, Salamonnak - akinek a béke feltételeként egykor királynak kell majd lennie -  és IV. Henrik lánytestvérének, Juditnak (a Képes Krónika helytelenül Juditot egyik nővérével, Zsófiával keveri) házasságot kell kötnie. A házasság majdani megkötésére a felek a 1058-ban a Morva folyónál ígéretet is tettek. Innentől kezdve lesz a magyar történelemben Salamonnak fontos szerepe.

„Veni, Creator Spiritus…”, hangzik fel mind a mai napig sokszor az ismert himnusz első sora. A pápaválasztások előtt például korunkban is ezt a himnuszt éneklik el a bíborosok, hogy a Szentlélek vezesse őket az új egyházfő megválasztásában. A régóta porosodó középkori irodalommal foglalkozó rovatunk felújításaként ezen költeményről szeretnék nektek egy keveset mesélni, először közölve a latin szöveget, majd annak két magyar műfordítását, ezek után pedig néhány érdekességet elmondva a himnuszról és annak keletkezéséről.